Rúzs, spirál és gyantacsík...

Hogy mi kell a nőnek? A kérdés nem csak a bloggereinket, de a hollywoodi filmgyártást is megihlette – gondolunk itt a kérdéssel azonos című filmre, az ellenállhatatlan Mel Gibson és a kiváló színésznő, Helen Hunt főszereplésével. Gibson egy önelégült kreatív igazgatót alakít (Nick Marshall), akinek a fejéről Darcy McGuire (H.Hunt) leveri a koronát, mert az igazgatótanács úgy dönt, hogy közelebb áll a fogyasztók lelkületéhez egy női főnök, női gondolatokkal.

Az új igazgatónak az az ötlete támad, hogy a következő kampány sikere céljából minden munkatárs, így a pasi is vigyen haza egy dobozt, tele női holmikkal, és egy estére változzon nővé: próbáljon ki mindent – rúzst, hajzselét, szempillaspirált, körömlakkot, harisnyanadrágot, gyantázó csíkot –, ami a „nőséggel” jár. Marshall nem ettől lesz okosabb, hanem attól, hogy a burleszkbe illő bénázása közepette a kádba csúszik a hajszárító, a biztonság kedvéért némi villám is bejátszik, így áramütés éri, aminek következtében másnaptól hallja a nők gondolatait.

Most inkább nem mennék bele a forgatókönyvíró sztereotípiáiba a nőkkel kapcsolatban, mindenesetre leszögeznénk, hogy a hölgyek nem feltétlenül azért gondolkodnak másképp, mert rúzst és pillafestéket használnak… Az is tény, hogy sokan nem csak viselni, de már felhúzni is rühellik a nejlonharisnyát, és vicces (vö. nevetséges) történeteket lehetne arról mesélni, miként fordult lakásfelújításba az otthoni gyantázás, melynek során már minden ragadt a környéken, de még mindig ott meredeztek a nem kívánatos szőrszálak rendíthetetlenül, az addigi helyükön.

A filmbéli új főnök szándéka tulajdonképpen érthető, tényleg jár némi macerával a kettes személyi szám, és ezt csak az értheti, aki végigcsinálja. Csakhogy nem egyszer, hanem nap mint nap. Vonzónak, nőiesnek lenni bazisok befektetéssel jár – bár a rutin sokat segít –, nőnek lenni meg bizonyos napokon kész katasztrófa. És nem is vagyunk egyformák. Ismerek olyan nőket, akik a piros lámpánál is képesek kilakkozni a körmüket, másoknak ez nyugalmi helyzetben is komolyabb kihívást jelent, mint a 90 napos guggolás. Van, aki meztelennek érzi magát smink nélkül, és akadnak bőven olyanok is, akik irtóznak a mesterséges színezékek használatától. Viszont egy dologban sokan egyetértenek: az általam megkérdezett hölgyek – nem reprezentatív felmérés – kivétel nélkül mind viszolyognak a szárnyasbetét-reklámoktól…

Hogy mi kell nekünk? Hát, az napszak szerint változhat. A zuhany alatt döntjük el reggel, hogy milyen a hangulatunk, ezen vezérlőelv kalauzol el a gardróbig, éppen ezért kész katasztrófa számunkra a fapados poggyászkorlátozása, mert ki a fene tudja, mit akar viselni majd 2-4 nap múlva… Nem szeretjük, ha az arcunkba tolják, hogy gombásak is lehetünk, és az intimszféránkat sértik az intimbetét-hirdetések. Van még egy csomó hülye elgondolásunk a világról, az életről, a testünkről és a kapcsolatokról – nincs az az áramütött pasi, aki képes lenne eligazodni ebben az útvesztőben, néha még magunknak sem sikerül.

Ebbe a nagyon tarka, folyamatosan változó világba kalauzolnak el a TARTALMAS NŐK, akik vagy rúzzsal vagy anélkül,  tűsarkúban vagy gumicsizmában – de biztosan járnak-kelnek ebben a folyamatosan átalakuló, mégis állandó univerzumban. Egyébként sem vennénk a lelkünkre, ha valaki villámcsapásszerű felismerések árán kerülhetne közelebb a női lélekhez: mi bevállaljuk, mert a dobozunkat belül hordjuk, ám szívesen kinyitjuk bárkinek.

Ha szeretné, ha blogcikkeit, facebook posztjait, weblapját mi írnánk, hívjon fel telefonon: +3670 3367444